15
Áfɛ́ né Jisɔs mbaá Palɛt
(Mat 27:1, 2, 11-14; Luk 23:1, 2; Jɔn 18:28-32)
Wyɛ ndɛre bií ujyaá dondo, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ákpakpa melɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áchomé ne bɔɔ́ ɛso ako, ájwɔle ájɔɔ́ geju. Ɛfɛɛ́ ne ágbaré Jisɔs áwɛ́le, ásɛ ji, áfɛ́ mbaá gɔmena Palɛt. Ákwɔ́négé Palɛt agií Jisɔs aké, “Wɔ ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé?” Jisɔs aké, “Ɛlu nkane ɔjɔɔ́.” Ájɔ́gémbɔ, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ álɔ mammálé Jisɔs depɔ́ mmyɛ matimati. Palɛt ama gií Jisɔs aké, “Ɔpɔ́ ne meko manshuú? Ɔwuú fɔ depɔ́ ɛtíré ámmálé wɔ mmyɛ nnó ɔpyɛ?” Ne yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́, ɛwena ɛpyɛ Palɛt alaá meno mekpo fuú.
Palɛt asɔ́ mpa nnó áwá Jisɔs
(Mat 27:15-26; Luk 23:13-25; Jɔn 18:39—19:16)
Gepɔge Palɛt gelu nnó yɛ́ndé ŋmɛ gébégé ɛpaá koó upú bɔɔ́ Jus ábɔ́ mamferé muú ama né denɔ ndɛre bɔɔ́ ákɛ́lege. Né gébé ɛyígémbɔ muú denɔ fɔ alú ɛfɛɛ́, ákuú ji Barabas. Ji ne abifɔ ákpɛ denɔ gétúgé bɔɔ́ abi ɛbwɔ́ áwané né ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ áchwɔɔ́ ne ɛ́wú né melɔ. Ndɛre ɛlúmbɔ, gejamégé bɔɔ́ ájyɛ báne Palɛt nnó áferé muú denɔ ama ndɛre ápyɛ mɛ́ yɛ́ndé ɛpaá ɛwémbɔ. Palɛt agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege nnó mferé Mfwa bɔɔ́ Jus?” 10 Palɛt agií mbɔ ɛlé ji akaá cháŋéné nnó ɛlé wyɛ né nchyɛ detú ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ápyɛné Jisɔs áchwɔ́ ne ji ɛta wuú.
11 Yɛ́mbɔ anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ágaré ɛkwɔ́ bɔɔ́ ɛwémbɔ nnó ágaré Palɛt aferé lé Barabas. 12 Palɛt ama agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege me mpyɛ yɛɛ́ nnó ne mende yina ayi ákuú ji Mfwa bɔɔ́ Jus?” 13 Ne ɛbwɔ́ ako ákalé kéŋké áké, “Wɔ́ ji né gekwa.” 14 Palɛt ama gií ɛbwɔ́ aké, “Ndé gabo ayi ji ápyɛɛ́?” Yɛ́mbɔ ákpɛ kále kéŋké né ɛshyɛ áké, “Áwɔ́ ji né gekwa.” 15 Nnó Palɛt apyɛ matɔɔ́ ágɔɔ́ bɔɔ́ Jus, aferé Barabas né denɔ. Agaré bɔɔ́ bee bií nnó átulé Jisɔs ne geto, áneregé, áwɔ́ ji né gekwa.
Bɔɔ́ bee ájwyage Jisɔs
(Mat 27:27; Jɔn 19:2, 3)
16 Bɔɔ́ bee bimbɔ ánérégé mantulé Jisɔs, ája ji áfɛ́ mmu ɛcha gɔmena. Ákuú bɔɔ́ bee ako né geluá gebwɔ́. 17 Áfyɛ́ ji nkúu megɛ́lé, átɔ ɛla meshií ɛke ɛla mfwa ákweré ji mekpo. 18 Ápyɛgémbɔ, álɔ manjwyagé ji áké, “Mfwa bɔɔ́ Jus, neki nébɛ́ ne wɔ.” 19 Ne álɔ mándógé ji unɔɔ́ né mekpo. Ákpó ji matyɛ́ mmyɛ, átó manó mme mampyɛ ɛké anóge ji. 20 Ánérégé mánjwya ji, áferé nkúu megɛ́lé yimbɔ ákeré áfyɛ ji mandeé jií né menyammyɛ wuú. Ája ji átane né melɔ manjyɛ wɔ́ né gekwa.
Áwɔ́ Jisɔs né gekwa
(Mat 27:32-44; Luk 23:26-43; Jɔn 19:17-27)
21 Ndɛre ájyɛɛ́ átuú ne mende fɔ ayi akamege Simun muú melɔ Sɛren nkane atané melɔ wuú ajyɛɛ́ né Jɛrosalɛ. Bɔɔ́ bee bimbɔ ágbaré ji kpékpé nnó akpá gekwagé Jisɔs. Simun alu ntɛ bɔ Aleksanda ne Rufɔs. 22 Áfɛ́ né Jisɔs né mbaá ayi ákúu nnó Golgota. Ula utané nnó melú Uŋkɔ́ŋkɔ́ makpo. 23 Áchyɛɛ́ ji mmɔɔ́ amí áchwaré ne uka ɛbí ákuú nnó myrrh * Ɛlú wáwálé nnó: Myrrh ɛle uka bi úlú nya mampyɛ nnó muú awuúge fɔ ubale dɔɔ́. Yɛ́mbɔ Jisɔs ashya manyú. 24 Ála wyɛ ɛfɛɛ́ mbɔ, áwɔ́ ji né gekwa, áŋme gefɔ́gé megyaá fɔ nnó ákáré mandeé jií ɛyi yɛ́ndémuú asɛ́le. 25 Áwɔ́ Jisɔs né gekwa né káláŋka ɛneneama né dondo. 26 Ábɔ́ gebagé genɔɔ́ áwɔ mfaá mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs wyɛɛ́, ásá genó ɛyigé áké ji apyɛ ne áwɔme ji. Áké, “Mfwa bɔɔ́ Jus.” 27 Áwɔ́ ntó ánjo apea gébégé gema ne Jisɔs, ama alu né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú ayifɔ né ɛgbɛ́ ɛbwɔbɛ wuú. Yɛ́ndémuú bwɔ́ álu né mfaá gekwa jií. 28 Mechɔ ɛwéna ɛ́pyɛ nnó ɛ́bɛ́ wáwálé nkane mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ nnó áfyɛ ji mmu mpa bɔɔ́ ubeé. Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ ŋwɛ ɛwena né ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ áfyɛ ɛwu né ukɛlɛngɛ pɛ KJV ne TEV. 29 Ne bɔɔ́ abi ákoge koógé ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ, ákamege ne makpo, ákálege áké, “Ɛ ɛ́, Pɔ́ wɔ ne ɔké ɔmmu nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ gemɛ́gé nnó ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́né wɔ ɔmage tɛ́ne ɛwéchá? 30 Poó gemɛ jyɛ́ ɔtáné mfaá gekwa ɔshulé mme.” 31 Wyɛ́mbɔ ntó ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ntó ájwyáge ji áké, “Apoóge bɔɔ́ bí chachá, akaáge poó fɔ gemɛ jií. 32 Áké ji alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, áma jɔɔ́ áke ji alu Mfwa bɔɔ́ Isrɛli, átáné mfaá gekwa áshuúlé mme. Apyɛgé mbɔ, ɛse défyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji.” Ánjo bimbɔ abi áwɔ́mé ntó ɛbwɔ́ né ukwa, ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ.
Negboné Jisɔs
(Mat 27:45-56; Luk 23:44-49; Jɔn 19:28-30)
33 Metɔɔ́ ŋwɔmese, káláŋká ɛfyáneɛ́peá ɛké ɛ́kwɔ́nege, ŋmɛɛ́ ɛnomé, gemmua gékwé né melɔ meko kpaá tɛ káláŋká ɛlɛɛ́. 34 Káláŋka ɛlɛɛ́ ɛyimbɔ, Jisɔs alɔ mánkalé kéŋké aké, “Ɛloi, ɛloi lama saba tani, ula utɛné nnó Ɛsɔwɔ wa, Ɛsɔwɔ wa, ndé ɔlyaá me mbií né ɛfwyale?” 35 Bɔɔ́ abifɔ abi átɛné ɛfɛɛ́ áwúgé ndɛre Jisɔs ajɔ́ge mbɔ áfɛré áké, “Akuú mbɔ lé Ɛlija muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” 36 Muú ama né geluage bɔɔ́ bimbɔ abó gatɛlé ajyɛ bɔ́ ɛkochá, áwɛ ne genɔɔ́ anyua né mmú mmɔɔ́ amí mamyáme, abwɛɛ́ até Jisɔs né ubɔɔ́ meno nnó ányú. Ajɔɔ́ aké, “Degɛ́ kpɛ́ nnó Ɛlija achwɔ feré nyɛ ji mfaá gekwa yi.” 37 Ne Jisɔs ama akále kéŋké, ashulé kwyakwya geféré h-ɛ-m metɔɔ́ ɛkwé. 38 Wyɛ́ ndɛre Jisɔs ágbó, ndeé ɛyi ɛkaré ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ɛgyalé uba upeá tɛ mfaá gba-ra-ra-ra ɛtya mme. 39 Muú kpaá bɔɔ́ bee Ɛlú wáwálé nnó: Muú kpaá bɔɔ́ bee Rom alu muú yi apɛle usaá bɔɔ́ bee uta. ayi atɛne ɛfɛɛ́ agɛgé gefɔɔ́ ɛyige Jisɔs akalé ne ale gbó aké, “Wáwálé mende yina alu Maá Ɛsɔwɔ.”
40 Gébé ɛyigémbɔ ntó, andée fɔ átɛné nya tɛtɛ ágɛ́né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ́ ne Jisɔs. Né geluage andée bina Mɛri ayi atané melɔ Magdala, Salɔmɛ, ne Mɛri mma Jɛmsi ayi mamane kɔ ɛbwɔ́ ne Jose álu ntó wyɛ. 41 Gébégé Jisɔs alu né Galilií andée bina ábɔ́ ákwɔ́lege ji, ama ápóge ji ntó, andée abifɔ abi átane Jɛrosalɛ ákwɔle Jisɔs álu ntó wyɛ.
Ánií Jisɔs
(Mat 27:57-61; Luk 23:50-56; Jɔn 19:38-42)
42 Jisɔs agbó bií bí bɔɔ́ Jus ako ákpomége mmyɛ nnó né nkwale álɔ mányɛ́ uwyaá bwɔ́. Ndɛre bií ule koó, 43 mende fɔ ayi ákuú ji Josɛf achwɔ́. Alu muú melɔ Arimatya, alu muú ayi anoge ji dɔɔ́ né ɛso bɔɔ́ Jus, ji abɔ agile ntó gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ achwɔ gbáre nyɛ gefwa jií. Akpome mmyɛ nkane mende, ajyɛ báne Palɛt agií ji nnó achyɛ ji utó nnó ajyɛ áferé geŋkwɔ́gé Jisɔs né mfaá gekwa. 44 Ágigé mbɔ, Palɛt alaá meno fuú mánwu nnó Jisɔs agbó mɛ. Akú muú kpaá bɔɔ́ bee agií ji wá Jisɔs agbóo mɛ́. 45 Muú kpaa bɔɔ́ bee yimbɔ akamé nnó agbo, ɛfɛɛ́ ne Pálɛt akamé nnó Josɛf akáge jyɛ feré geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa. 46 Josɛf ajyɛ na ɛ́shyɛ́ ndeé pópó, aféré geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa, afyalé géjí ne ɛshyɛ́ɛ ndeé ɛyimbɔ, akpa ajyɛ fyɛ mmu menome ɛwé áchomé mmu ɛtárávɛ́. Abogéné gekpɛ́kpɛ́gé ntaá agbɛ́ meno menome ɛwembɔ. 47 Mɛri muú melɔ Magdala ne Mɛri ayi mmá Jose ágɛ́ mbaá ayi ábelé geŋkwɔ́gé Jisɔs.

*15:23 Ɛlú wáwálé nnó: Myrrh ɛle uka bi úlú nya mampyɛ nnó muú awuúge fɔ ubale dɔɔ́.

15:28 Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ ŋwɛ ɛwena né ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ áfyɛ ɛwu né ukɛlɛngɛ pɛ KJV ne TEV.

15:39 Ɛlú wáwálé nnó: Muú kpaá bɔɔ́ bee Rom alu muú yi apɛle usaá bɔɔ́ bee uta.