6
Kótóné ko̧ló whi̧ ama bemó doi munire fo
(Mat 13:53-58, Luk 4:16-30)
Téró Yesu a̧ atéyale be taaróló, ama yó matere whi̧rape atima ama turuku be huluapaae felepó. Atima atéró fóló bituraalu, kale sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere sukamó a̧ fo wosetere be dolopaae fóló, fo kaae sóró yó melalepó. Atéró yó melalemó, so whi̧ feané ama yó matere fo wosóló sirayóló duraalu, “I whi̧né ama tuȩ́ tiki dotoróȩ fóló du betere doasi kelemei alarape-a, momó salerópó? Ti a̧ta whi̧ me kae mei, kale Mariané naalema be tȩtere whi̧ meié? Ama nomarapeta, Jems, Joses, Saimon, Judas-sépi atima imó bitinié? Ama nemarapekélé, da̧tamo i betó mole ape,” yóló atimané a̧ ha̧le mo whi̧ nisiyóló dei tuȩ́ muturaalu faletu betalepó.
Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné ama ko̧ló whi̧ kae be huluapaae fupa ti ai so whi̧né a̧ dukiróló, ama doi sóró horótu beteretei, ama kekelé so whi̧ró ama turuku be hulua so whi̧tamoné a̧ dukiróló, ama doi mulatere ala dumipó,” yalepó. Atéró a̧ ai bemó bituraalu, mepaae kelemei alarape erénitei, beta̧ beta̧ hepo daae mole so whi̧ maaté ama naase mulóló, wisirótua yalepó. Atéró, so whi̧ feané a̧paae tuȩ́ tiki tirénitere noatepa dérópó kisipa mualepó. Téró, felekemó tȩté fale be hulua doko̧ Yesuné kale fo wisi yó melaté fu betalepó.
Yesuné 12 whi̧rape dotȩyale fo
(Mat 10:5-15, Luk 9:1-6)
Ama sóró beteró betere 12 whi̧rape a̧ beterepaae ape yóló, so whi̧ tua̧mó betere dowi keperape doló ho̧konó̧póló, atima fotoko̧ bulóló sóró beteralepó. Atéyale ki̧lipaae atima tamo tamo yóló dotonaairaalu, etei ma fo yalepó. “Dia̧ furaalu mepaae nokole o̧lakélé, monikélé to dolomó bulóló fao̧se. Tétu, bukaaire kutikélé me dekaaporóló sóró feni, ho̧leke be beta̧ horóló, dotó tiki tawóló fae. 10 Dia̧ me be huluamó sókó furaalu, beta̧ whi̧né bemó fitepa, ti ai bemótóró bitiré fóló, me bepaae furaalu, ai be taalae. 11 Kale dere kaae, dia̧ me be huluamó sókó fȩlalemó, dia̧ wisiyóló dape seni yóo, diaao̧ dere fokélé woseni yóo depa, dia̧ faairaalu i ala yae. Ai be hulua so whi̧ diaao̧ atimapaae wisi ala eraai yalemó, atimanétei hó̧tepa taaróló felepóló kisipa yó̧póló, diaao̧ ho̧leke bemó dakere hae terepée deróló fae,” yalepó.
12 Atima atéró fóló, kale fo wisi yó mótu duraalu, “Diaao̧ dowi ala taaróló tuȩ́ tiki feteyóló betenérapóló,” yó melaté kutu betalepó. 13 Atima atéró kuturaalu, mepaae so whi̧ tua̧mó betere dowi keperape doló ho̧konótua yóo, mepaae kisi dalóló mole so whi̧ wel wȩi dilóló wisirótua yóo, yalepó.
Jon depa tikale fo
(Mat 14:1-12, Luk 3:19-20, 9:7-9)
14 Yesuné erótu betere kelemei ala so whi̧ feané kolóló duraalu, “Aita, wȩi tópuratere whi̧kó Jon mo sukó̧póló daletei, momó kepaayóló beterapó. Atére fotoko̧né ama mepaae doasi kelemei alarape erótu beterapóló,” so whi̧né ama doi só kotere fo kale topo whi̧ Herot-né wosalepó.
15 Atépa mepaae so whi̧né duraalu, “A̧ta Ilaija kepaayóló beterapó,” depa, mepaae so whi̧némo duraalu, “A̧ta, Kótóné ko̧ló whi̧kó du yalepó,” du betalepó.
16 Atéró kulu kulu só kotere fo topo whi̧ Herot-né wosóló duraalu, “Ai whi̧ta me kae mei, ya̧lo depa tukóló dale whi̧ Jon momó kepaatu yalepó,” yalepó.
17-20 Ai alata ha̧le ini, Filip-né so Herodias noma Herot-né tokó̧ló dokalepó. Atéteremó, Jon-né kale topo whi̧ Herot-paae, “Naao noné sotei tokó̧ló dokotere ala fo mulapó,” yalemótei, Herot-né ama diki tare whi̧rapepaae Jon dapesó fóló, dirii képiné dokóló, “Dipula beterae,” yalepó. Atéteremó, kale so Herodias a̧ doasi fopaae buturaalu, Jon daaitere tu̧ kikitu betalepó. Téyaletei, Herot-né Jon a̧ mo donoi alamaaté yó tapa, Kótóné mo kae beteró betere whi̧ wisipóló kisipa mutu, ama somané yaai dere ala seséyalepó. Ti noatepae, Herot-né Jon-né du betere fo ekȩle yóló wosetu betaletei, ai foné bete ama kisipa seni, ko̧ló ko̧ló yalepó.
21 Téró, Herodias-né Jon daaire tu̧ keketé fóló, nalo ti etei kaae tu̧ kelalepó. Herot a̧ deale be dȩ wapa, ama sóró beteró betere doasi whi̧rapemókélé, ama diki tare whi̧rapené topo whi̧rapemókélé, Kaleli haemó betó mole doi mole whi̧ disirapemókélé, mo doasi o̧la deralepó. 22 Atima atéró o̧la deyóló nuku betalemó, kale so Herodias-né senaalema sókó wóló, ki̧liyaleteiné Herot-ró ama o̧la naai wóló betó mole so whi̧tamo doasi hȩkeserótu betalepó. Atéteremó a̧ hȩkeseturaalu, kale topo whi̧né kale so seimalepaae duraalu, “Ya̧ noa o̧lakó saai tuȩ́ mute? Naao saai tuȩ́ mutere o̧la ya̧lo melaalopa, ȩpaae yae,” yalepó. 23 Atéró, Herot-né kale so seimaletamo mo dirii fo yóló mulótu duraalu, “Ya̧lo tȩteróló kaae tare haekélé tua̧mó tekeyóló, ó mepaae o̧la o̧la kwiapaae ya̧ saai tuȩ́ mutepa, ya̧lo ya̧ melaalopó,” yalepó.
24 Ai fo depa kale so seimale a̧ fóló, hamapaae woseturaalu, “Ȩmó noa o̧lakó meló̧póló a̧paae yaróe?” depa, hamané duraalu, “Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon depa tukóló, ama topo du beta̧ a̧lae yae,” yalepó.
25 Ti fo depa, kale senaale hamané dere fo wosóló, a̧ kale doasi topo whi̧ Herot beterepaae fóló duraalu, “Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo mo miótóróti tukóló, nuku tómó beleróló a̧lae,” yalepó.
26 Kale senaalené ai fo deremó, Herot a̧ fomo duraalu, kutiri humula yalepó. Téyaletei, ama o̧la naai wóló bétó mole so whi̧ feané keletómó, ama yóló mulale dirii fo tikinépa, téyaalopó yalepó. 27-28 Atéró, Herot-né hapale tétitóró kale whi̧ du betere whi̧paae duraalu, “Ya̧ dipula bepaae fóló, Jon depa tukóló ama topo du sóró ape,” yóló dotȩyalepó. Tétepa kale whi̧ fóló, Jon depa tukóló topo nuku tómó beleróló sóró wóló, kale so seimalepaae melatepa, amamo hamapaae male felepó. 29 Jon atéró depa tikalepó dere fo woseturaalu, ama yó matere whi̧rape wóló, ama tupuló tiki beta̧ sóró whi̧ bulatere kane dolomó douralepó.
Yesuné 5,000 whi̧ o̧la melale fo
(Mat 14:13-21, Luk 9:10-17, Jon 6:1-13)
30 Téró Yesuné dotȩyale, aposel whi̧rape atima a̧ beterepaae fesaae wóló Yesu boperóló daalu, atimané yó male foró yale alatamo a̧paae yalepó. 31 Atéró yó mótu betepa, so whi̧ mo fea fua wua du bituraalu atima o̧la naaire tȩkélé munipa, Yesuné atimapaae duraalu, “Da̧ i betere tiki taaróló, so whi̧ bitinire tikipaae sa̧a nóló biti̧ faalopa ape,” yalepó.
32 Atéró, atimasisi so whi̧ bitinire tikipaae betaai wȩi nukumó felepó. 33 Téyalemó so whi̧ feané atima foletei kolóló, atimatamo hokolaa yaairaalu, Yesusépi faai dere tikipaae hae tu̧mó so whi̧ atimapi hapale sókó fóló betó molepó. 34 Atéró, Yesusépi atima nuku taaróló, haepaae taae doropóló kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló betó molepó. Ai so whi̧ta kaae tare whi̧ meiyóló, atima ko̧leaané betó mole sipsip hupurape kaae betepa kilitu, Yesuné atima ko̧lené suka̧lepó. Téturaalu, Yesuné atimapaae bete mole forape fea yó melaai kaae salepó.
35 Atéró yó melaté fu betepatei, be mo ti dikiyalepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rape a̧ daalepaae wóló duraalu, “Doai so whi̧-a, whi̧kélé bitinire tikimó betepatei, be ai diki yale ape. 36 Térapa, ti felekemó tȩ mole beraperó ipu berapetamopaae o̧lakó atimanétei dupuyóló naleta yó̧póló, dotȩyaasepe,” yalepó.
37 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Atimané naaire o̧la diaao̧tei melae,” depa, atimané a̧paae duraalu, “Atima naaire o̧la 200 denarias moniné su̧mó dupunére?” yalepó.
38 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Ti wisirapa, bred o bulakó meteró muléró kȩle fae,” yalepó. Ai fo depa, atimané kȩle fóló a̧paae duraalu, “Bred o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló beta̧ mulapó,” yalepó.
39 Atépa ama atimapaae duraalu, “Bukóló kae kae beterae,” yalepó. 40 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené kale so whi̧rape dosa̧ayóló, 100 whi̧rape beta̧paae yóló kae beteróo, mepaae 50 whi̧rape beta̧paae yóló, kae beteróo, yalepó. 41 Atéró beteróló, kale bred o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló, taru hepen-paae kese horóló momaturaalu, Talepaae mo kée yóló kemetepa, kolokóraalu yóló, ama yó matere whi̧rapepaae melalepó. Tétepa atimanémo mo so whi̧mó a̧liralepó. 42 Atéró, ai o̧la atima mepaae so whi̧ ha̧sókó dini, mo fea su̧mó nalepó. 43 Atéró nóló muni fele bred oró ya bukitamo ama yó matepa, wosetere whi̧rapené siré kwȩyóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó. 44 Soraperó naale senaaletamo dosa̧ani, ai o̧la nale whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5,000 whi̧rapepó.
Yesu wȩi tómó daaté fele fo
(Mat 14:22-33, Jon 6:16-21)
45 Atétu beteró, mo ai fapotóróti Yesu a̧ ai touró betere so whi̧pi fó̧póló kaae taru, ama yó matere whi̧rape atimapi wȩi nuku sóró Betsaida bepaae fó̧póló, dotonalepó. 46 Atéró, nalo Yesu a̧ ama wotoró bituraalu, so whi̧paae ko̧le-ó yóló fó̧póló dotonóló, a̧ du sorokó mole ao̧paae moma yaairaalu felepó.
47 Atéró be dikité dorowaletamo, Yesuné ama yó matere whi̧rape atima nukutamo wȩi kulu tua̧mó fu betepa, a̧ ama wotoró wȩi fókumó beterepó. 48 Atéró bituraalu kelalemó, ama yó matere whi̧rape atima nuku bisiki fotoko̧yóló i̧tu betepa kelalepó. Ti noatepae, atima faai fole tikiró besȩ́ tiki wouraalu, fotoko̧né bisiki tȩtepa, mo fotoko̧yóló i̧tu betalepó. Atétu betepa, be mo dȩyaai du beteretamo Yesu a̧ atima dekeróló faai, wȩi tómó daaté walepó. 49 A̧ wȩi tómó atéró daaté waletei atima feané kolóló, kepe wale nisiyóló wituraalu atima keterȩ́ yalepó. 50 Até deretamo Yesu sókó wóló atimapaae duraalu, “Ita ȩpa, wiyao̧se. Diaao̧ hosaa diriyóló dua betae,” yalepó.
51 Yesu atéró wȩi tómó daaté wóló, nuku tua̧paae taae holalemó, kale wou betale besȩ́ tiki tikalepó. Atétere ala kolóló, kale whi̧rape atima siratu betalepó. 52 Atéró o̧la kolokó daalu yóló nale bete atima wisiyóló kisipa muni, atimané tuȩ́ tiki hapólu ipakalepó.
53 Atéró, atima wȩi tȩ Kenesaret haeró fóló, kale nuku ai dulalepó. 54 Atima atéró, nuku dulóló haepaae taae feletamotóró so whi̧ mo feané Yesu kilitu, a̧ Yesupóló kisipa yalepó. 55 Atéró, Yesu kelale so whi̧ mo hapale fóló, ai hae kwiamó tȩ mole be hulua feamó hepo daróló betó mole so whi̧ beleyóló, Yesuné wisiró̧póló, a̧ kotere tiki dokosó fua yalepó. 56 Atéró Yesu a̧ sawa be huluarapepaaekélé, doasi be huluarapepaaekélé, ipu berapepaaekélé, kotopa so whi̧né ai ala deté kutu betalepó. Atéturaalu, mepaae ai be huluamó hepo dalóló betó mole so whi̧ o̧la dupuneta dere tikimó betera̧leta yalepó. Atéró betó mulu, Yesupaae woseturaalu, “Naao kuti salemó maaté da̧né wolaa yó su yaaitapóló,” dotopoi fo du betalepó. Atéró, Yesuné kuti salemó maaté wolaa yale so whi̧ fea wisitua yalepó.