Oybyʉ Ayuk Diꞌibʉ Lukʉs Jyaay
1
Mʉguꞌuk Tyófilʉ, may ja ja̱ꞌa̱y tʉ tjatseky es tjaja̱ꞌa̱yaꞌañ yajxónʉ tya̱dʉ madyaꞌaky diꞌibʉ ja̱jtʉ mʉt ʉʉdsʉty ya̱a̱. Yʉꞌʉjʉty yajtuundʉ tya̱dʉ madyaꞌaky diꞌibʉ tʉ tyuñ tʉ jyátyʉty mʉt ʉʉdsʉty. Xytyukmʉmadyáktʉts ja ʉxpʉjkpʉtʉjk diꞌibʉ naty jap mʉt ja Jesús extʉ jawyíñʉp es tka̱jxwa̱ꞌxtʉ ja Diosʉ ꞌyayuk. Yʉꞌʉjʉty ꞌyijxtʉ tʉgekyʉ diꞌibʉ tuun ja̱jtʉ es tmadyaky óknʉm wiꞌix tyuun jya̱jtʉ taadʉ tʉgekyʉ. Es ʉj nandʉꞌʉn, nbayoꞌoyʉts yajxón tʉgekyʉ extʉ ma̱ tsyondaky, es ʉj tyam mij nduknijayʉ yʉ tya̱dʉ madyaꞌaky éxtʉm tyimja̱jtʉ niduꞌuk niduꞌuk, es dʉꞌʉn xyñijáwʉt es tʉyꞌa̱jtʉnʉꞌʉ diꞌibʉ tʉ myajtukꞌʉxpéky.
Tuꞌugʉ anklʉs tꞌawanʉ ko Fwank Yajnʉbajtpʉ myina̱ꞌa̱ñ jya̱ꞌta̱ꞌa̱ñ
Ko ja Eroodʉs ꞌyijty rey jap Judeeʉ, net tsyʉna̱a̱y tuꞌugʉ teety diꞌibʉ xyʉꞌa̱jtypy Zakariiʉs es jaꞌa Abiiʉs ja̱ꞌa̱y. Es ja Zakariiʉsʉ ñʉdoꞌoxy txʉꞌa̱jty Elisabet, es yʉꞌʉ tyʉʉmp ꞌya̱a̱ts ja Arón, teedywyindsʉngópk. Esʉ Zakariiʉs esʉ Elisabet tmʉmʉdoodʉ ja Diosʉ ꞌyanaꞌamʉn. Es yʉꞌʉ jikyꞌa̱jttʉp tʉyꞌa̱jtʉn mʉʉt es ni pʉ́n mba̱a̱t kyapekyꞌíxʉdʉ. Es kyaj ijty ja ꞌyuꞌunk, jaꞌa ko yʉ Elisabet kyajpyʉm ꞌyuꞌunkpa̱a̱ty es yʉꞌʉjʉty nimajtsk tʉ jyantsymyʉjja̱ꞌa̱yʉnʉ.
Tuꞌugʉ xʉʉ ko Zakariiʉs es ja myʉʉdeedyʉty diꞌibáty mʉʉt tmʉdundʉ ja Dios ma̱ mʉj tsa̱jptʉjk, net tyukka̱ꞌa̱jʉ ja Zakariiʉs es tyʉ́kʉt mʉj tsa̱jptʉgóty yajpoomjojkpʉ, éxtʉm jaayʉm ja teetytyʉjk ttundʉ tʉ ꞌyity. 10 Nidʉgekyʉ ja̱ꞌa̱y wyʉꞌʉmdʉ tʉja̱ꞌp es kya̱jxtáktʉ ko ja Zakariiʉs dyajjéky ja poom. 11 Net kyʉxeꞌky tuꞌugʉ Diosʉ ꞌyanklʉs aga̱ꞌa̱ñdsyoo ma̱ ja artal ma̱ dyajjéky ja poom. 12 Ko ja Zakariiʉs tꞌijxy ja anklʉs, jyantsytsyʉꞌkʉ es kyaj tnija̱ꞌa̱jʉ wiꞌix jyʉna̱ꞌa̱nʉt. 13 Net ꞌyanma̱a̱yʉ ja anklʉs:
—Zakariiʉs, katʉ mdsʉꞌʉgʉ. Dios oj tmʉdoy ja mga̱jxtákʉn, es ja mnʉdoꞌoxy Elisabet yʉꞌʉ pya̱a̱daampy tuꞌugʉ uꞌunk diꞌibʉ mdukxʉꞌáttʉp Fwank. 14 Mmʉdáttʉp ja jotkujkꞌa̱jtʉn, es may ja ja̱ꞌa̱y xyonda̱ꞌa̱gʉt ko jya̱ꞌtʉt naxwiiñ. 15 Tadʉ mꞌuꞌunk yʉꞌʉ ita̱a̱mp mʉj ma̱ Diosʉn. Kyaj tꞌuuga̱ꞌa̱ñ yʉ vinʉ es ni mʉk nʉʉ es tmʉdátʉt ja Espíritʉ Santʉ extʉ ma̱ kyajnʉm jyaꞌty naxwiiñ. 16 Es yʉꞌʉ yajjodʉmbíttʉp mayʉ israelitʉ ja̱ꞌa̱y ma̱ yʉ Nindsʉnꞌa̱jtʉm Dios. 17 Es ja tya̱dʉ Fwank yʉꞌʉ nʉjxʉp jawyiin ma̱ ja Nindsʉnꞌa̱jtʉm es tmʉdátʉt ja winma̱ꞌa̱ñ es ja mʉkꞌa̱jtʉn éxtʉm tmʉda̱jty yʉ Diosʉ kyuga̱jxpʉ Eliiʉs, es tpʉjta̱ꞌa̱gʉt es amumduꞌuk jot ꞌyíttʉt ja uꞌunkteetytyʉjk mʉt ja ꞌyuꞌunk ꞌyʉna̱ꞌk es ttukꞌʉxpʉ́kʉt diꞌibʉ kyaj Dios tmʉmʉdoy, es dʉꞌʉn tꞌʉxkúkʉt ja ja̱ꞌa̱y es tꞌaxá̱jʉt ja Kristʉ.
18 Net ja Zakariiʉs dyajtʉʉy ja anklʉs:
—¿Wiꞌixʉts nnijáwʉt pʉn tʉyꞌa̱jtʉn? Ʉj tʉts nmʉjja̱ꞌa̱yʉnʉ es ja nnʉdoꞌoxyʉts nandʉꞌʉn.
19 Es ja anklʉs ꞌyadsoojʉmbijty:
—Ʉjtsʉ dʉꞌʉn Gabryel es nmʉdúñʉts ja Dios ma̱ ꞌyity. Yʉꞌʉts tʉ xykyexy ma̱ mijtsʉn es nꞌanʉʉmʉdʉ tya̱dʉ oybyʉ ayuk. 20 Per jaꞌa ko kyaj xymyʉbeky, tyam mwʉꞌʉmʉt uum es nat extʉ ko ja mꞌuꞌunk jya̱ꞌtʉt naxwiiñ. Es tʉyꞌa̱jtʉn ko tya̱dʉ nꞌayúkʉts yajkuydyúnʉt ko ja tiempʉ tpa̱a̱dʉt.
21 Es ja ja̱ꞌa̱y ꞌyawijxtʉ jap tʉja̱ꞌp es ñayyajtʉʉjʉdʉ ti ko ja Zakariiʉs jyantsyjyeky jap tsa̱jptʉgóty. 22 Es ko pyʉdsʉʉmnʉ ja Zakariiʉs, kyaj mba̱a̱t ꞌyokka̱jxnʉ, jeꞌeyʉ ꞌya̱a̱ kyʉꞌʉ dyajꞌyiꞌxy. Net ja ja̱ꞌa̱yʉty jyʉnandʉ ko Zakariiʉs tʉ ꞌyijxma̱ꞌa̱ty jap mʉj tsa̱jptʉgóty.
23 Es ko oj kyaꞌpxy ja diꞌibʉ naty tyiimpy, ta ja Zakariiʉs ñʉjxnʉ ma̱ tyʉjk. 24 Es net ja Elisabet oj wyeꞌemy uꞌunkmʉʉt es kyaj ma̱ ñejxy, ꞌyijty mʉgoxk poꞌo tyʉgoty. Es jaꞌa jyʉnáñ: 25 “Dios yʉꞌʉts xymyoꞌoya̱a̱mp yʉ uꞌunk es kʉdiibʉts ja ja̱ꞌa̱y xyñakꞌʉxtíjʉt.”
Tuꞌugʉ anklʉs tꞌawanʉ ko Jesús myina̱ꞌa̱ñ jya̱ꞌta̱ꞌa̱ñ
26 Es ko ꞌyijty tʉdujk poꞌo ma̱ Gabryel tmʉgajxy ja Zakariiʉs, net ja Dios tkejxy ja Gabryel wiink tsoo ma̱ ja Nazaret ka̱jpn, Galileeʉ ña̱a̱xóty. 27 Es ja Gabryel yajkejxy es tmʉga̱jxʉt ja kixyʉdoꞌoxy diꞌibʉ xyʉꞌa̱jtypy Mariiʉ. Es ja Mariiʉ, jaꞌa naty nijamyʉꞌtꞌa̱jtʉp tuꞌugʉ yedyʉjk diꞌibʉ xyʉꞌa̱jtypy Josee, ja rey Davitʉ tyʉʉmp ꞌya̱a̱ts, es tʉ naty ja Mariiʉ yaꞌꞌamdoy es mʉʉt pyʉ́kʉt. 28 Es ja Gabryel tyʉjkʉ ma̱ ja Mariiʉ tyʉjk, es tka̱jxpeꞌxy:
—Dios maygyépyʉty Mariiʉ. Niꞌigʉ mij ja Nindsʉnꞌa̱jtʉm mdsékyʉty, Dios ꞌyity mʉt mijts.
29 Es ko Mariiʉ tmʉdooyʉ tya̱dʉ ayuk, ta oj jyotmayꞌeeky es jyʉnaꞌañ jyodoty wyinma̱ꞌa̱ñóty: “¿Ti ꞌyandijpyʉ tya̱dʉ ka̱jxpoꞌxʉn?”
30 Net ja Gabryel ꞌyanma̱a̱yʉ:
—Mariiʉ, katʉ mdsʉꞌʉgʉ. Dios mduna̱ꞌa̱nxʉp tuꞌugʉ mʉj mayꞌa̱jtʉn. 31 Mijts tuꞌugʉ uꞌunk myajmín myajja̱ꞌtʉp ya̱ naxwiiñ diꞌibʉ mdukxʉꞌátʉp Jesús. 32 Yʉꞌʉ ítʉp jantsy mʉj es yajtíjʉt Dios Tsa̱jpótmʉdʉ ꞌyUꞌunk, es ja Dios myoꞌoyʉdʉt ja kutujkʉn éxtʉmʉ ꞌyapteety Davitʉ kyutujkʉn, 33 es tꞌanaꞌamʉt ma̱ naxwíñʉdʉ Israel es ꞌyítʉt winʉ xʉʉ winʉ tiempʉ. Ni na̱ꞌa̱ kyakʉ́xʉt yʉ ꞌyanaꞌamʉn.
34 Net ja Mariiʉ dyajtʉʉy ja anklʉs:
—¿Wiꞌixʉ taadʉ dʉꞌʉn jyátʉt? Kyajpʉts nmʉdaty ja nꞌuꞌunk nñaꞌayʉts.
35 Es ja anklʉs ꞌyadsoojʉmbijty:
—Mínʉp ja Espíritʉ Santʉ ma̱ mijts es ja Dios Tsa̱jpótmʉdʉ myajnitúkʉdʉp mʉt ja myʉkꞌa̱jtʉn éxtʉm tuꞌugʉ yoots. Pa̱a̱dyʉ tadʉ uꞌunk diꞌibʉ ja̱ꞌta̱a̱mp naxwiiñ, yʉꞌʉ Diosʉ ꞌyUꞌunk es kyaj tmʉdaty ja pojpʉ. 36 Yʉ mmʉguꞌuk Elisabet yʉꞌʉ nandʉꞌʉn pya̱a̱daampy tuꞌugʉ uꞌunk, oyjyaꞌijty tʉ jyamʉjja̱ꞌa̱yʉnʉ. Es oy ja ja̱ꞌa̱y jyajʉna̱ꞌa̱ndʉ ko kyaj mba̱a̱t ja Elisabet ꞌyuꞌunkpa̱a̱ty, tyam ꞌyity tʉdujk poꞌo uꞌunkmʉʉt. 37 Mʉt ja Dios kyaj ñimʉja̱a̱ty es ti ttúnʉt.
38 Net ja Mariiʉ tꞌanma̱a̱y ja anklʉs:
—Ʉjtsʉ dʉꞌʉn Dios mʉduumbʉ. Waꞌants ja Dios xytyuktúñ éxtʉmts mij tʉ xyꞌanʉʉmʉ.
Mʉt ja tya̱a̱dʉ oj ja anklʉs ñʉjxnʉ.
Mariiʉ oj tkuꞌixy ja Elisabet
39 Es ma̱ tadʉ tiempʉ, net ja Mariiʉ oj ñejxy jottʉgoy ma̱ tuꞌugʉ ka̱jpn diꞌibʉ ijtp Judeeʉ tunoty kopkoty. 40 Es net jyajty ma̱ ja Zakariiʉsʉ tyʉjk es tka̱jxpeꞌxy ja Elisabet. 41 Es ko ja Elisabet tmʉdooy ja kya̱jxpoꞌxʉn, net ja ꞌyuꞌunk yiꞌxy jyodoty. Es ja Elisabet ja Espíritʉ Santʉ oj myoꞌoyʉty ja winma̱ꞌa̱ñ esʉ mʉkꞌa̱jtʉn es ttúnʉt diꞌibʉ Dios tsyejpy. 42 Net jyantsyjyʉnáñ mʉk ja Elisabet:
—Dios tʉ mguniꞌxyʉty mijts es ni tuꞌuk dʉꞌʉn ja toxytyʉjk, es tʉ tkuniꞌxyʉ tadʉ mꞌUꞌunk. 43 ¡Yʉꞌʉ tuꞌugʉ mayꞌa̱jtʉn jantsy mʉj diꞌibʉ ja Nindsʉnꞌa̱jtʉmʉ tya̱a̱k myʉmiimpy es xykyuꞌixa̱ꞌa̱ñʉts! 44 Mʉt kots tʉ nmʉdoyʉ tadʉ mga̱jxpoꞌxʉn, yʉ nꞌuꞌungʉts tʉ yiꞌxy mʉt ja xondakʉn njodótyʉts. 45 Tʉ ja Dios mguniꞌxyʉty ko mij tʉ xymyʉbeky, es yʉꞌʉ kyuydyúnʉp éxtʉm tʉ myaꞌꞌanʉʉmʉ.
46 Net jyʉnáñ yʉ Mariiʉ:
Nꞌawda̱jtypyʉts ja Nindsʉnꞌa̱jtʉm Dios
47 es njotkujkꞌátyʉts mʉdʉdsʉ nYajnitsókpʉ.
48 Tʉts ja Diósʉts xyñiꞌijxeꞌeky,
yʉꞌʉjʉts xytyuumbʉꞌa̱jtp,
pa̱a̱ty nidʉgekyʉ ja̱ꞌa̱y winʉ xʉʉ winʉ tiempʉ jyʉna̱ꞌa̱ndʉt kots ʉj nguniꞌxyʉty.
49 Dios diꞌibʉ tʉgekyʉ mʉkꞌa̱jtʉn myʉda̱jtypy,
tʉ tuꞌuk tpʉjtaꞌaky ja mʉjꞌa̱jtʉn ma̱ ʉjtsʉn.
50 Winʉ xʉʉ winʉ tiempʉ Dios tmʉdaty yʉ paꞌꞌayoꞌon mʉt diꞌibʉ yʉꞌʉ awda̱jtʉdʉp.
51 Dios tʉ ja myʉkꞌa̱jtʉn dyaꞌíxyʉty,
es tʉ dyajtʉgooydyaꞌay yʉ wyinma̱ꞌa̱ñ ja ja̱ꞌa̱y diꞌibʉ naymyʉjpʉjtákʉp.
52 Tʉ tpʉjkʉ ja ꞌyanaꞌamʉn diꞌibʉ ijttʉp yajkutujkpʉ,
es tʉ tmoꞌoy ja diꞌibʉ tudaꞌagyʉty.
53 Tʉ tmoꞌoy ja oyꞌa̱jtʉn ja diꞌibʉ tʉgoyꞌa̱jtxʉp es diꞌibʉ yuꞌoꞌkʉdʉp,
es kyaj tmooy ni tii diꞌibʉ mʉkja̱ꞌa̱y.
54 Tʉ tpudʉkʉ ja israelitʉ ja̱ꞌa̱yʉty,
es kyaj tja̱ꞌa̱ydyʉgóy éxtʉm jyʉnáñ
es ttukꞌixa̱ꞌa̱ñ ja paꞌꞌayoꞌon,
55 dʉꞌʉn éxtʉm oj ttukwa̱ndaky ja nꞌaptʉjkꞌa̱jtʉm Abra̱a̱n, Isa̱a̱ esʉ Jakoob.
56 Mariiʉ oj wyeꞌemy ma̱ Elisabet tʉgʉk poꞌo, es nétnʉm oj ñejxy ma̱ ja tyʉjk.
Fwank Yajnʉbajtpʉ myiñ jyaꞌty
57 Es ko tpaty ja xʉʉ ma̱ ꞌyuꞌunk tpa̱a̱da̱ꞌa̱ñ ja Elisabet, net tuꞌugʉ uꞌunk dyajja̱jty yedyʉjk. 58 Es ja myʉdʉjkpa̱ꞌa̱jʉty es ja myʉguꞌuktʉjk tmʉdoodʉ ko Dios tʉ ttuñ ja mʉj mayꞌa̱jtʉn ma̱ Elisabet, es myiindʉ kya̱jxpoꞌxʉdʉ es ttukxondaktʉ. 59 Es ko tyuktujkxʉbejty, net yajtsuka̱ꞌa̱ñ ja Elisabetʉ ꞌyuꞌunk waanʉ ma̱ ja yedyʉjkꞌa̱jtʉn* Ko Dios tuꞌugʉ kajxyꞌátypyʉ ttuuñ mʉdʉ Abra̱a̱n, net tꞌaneꞌemy esʉ Abra̱a̱n mʉdʉ tyʉʉmp ꞌya̱a̱ts diꞌibʉ yedyʉjk miin ja̱jttʉp, yajjutsujktuꞌudʉdʉ ja yedyʉjkꞌa̱jtʉnʉ kyopk, dʉꞌʉnʉ ijxwʉꞌʉmʉn wyʉꞌʉmʉt ko tkupʉktʉ ja kajxyꞌátypyʉ diꞌibʉ Dios tyuun mʉdʉ Abra̱a̱n. Ix Génesis 17:9-14. . Net tjamoꞌoyándʉ ja uꞌunk xʉʉ éxtʉm ja tyeety Zakariiʉs xyʉʉ. 60 Es ja Elisabet jyʉnáñ:
—Kyaj. Dʉꞌʉn txʉꞌátʉt Fwank.
61 Es ꞌyanma̱a̱yʉdʉ:
—¿Per tii? Kyaj ni pʉ́nʉ mmʉguꞌuk diꞌibʉ dʉꞌʉn xyʉꞌa̱jtypy.
62 Net dyajtʉʉdʉ ja Zakariiʉs mʉt ja ijxwʉꞌʉmʉn wiꞌix txʉꞌátʉt ja ꞌyuꞌunk. 63 Es ja Zakariiʉs ttukꞌixy mʉt ja ijxwʉꞌʉmʉn es yajmoꞌoyʉt tii ma̱ kyʉxja̱ꞌa̱yʉt. Es net tkʉxja̱a̱y: “Fwank txʉꞌátʉt.” Es net jyotmayꞌoꞌktʉ nidʉgekyʉ. 64 Es net ja Zakariiʉs kya̱jxeꞌky jatʉgok es tꞌawda̱jttsondáky ja Dios. 65 Pa̱a̱ty nidʉgekyʉ ja myʉdʉjkpa̱ꞌa̱jʉty dʉꞌʉñʉ wyʉꞌʉmʉdyaaydyʉ, es ma̱ tʉgekyʉ Judeeʉ ñax tmadyaktʉ ja̱ꞌa̱y éxtʉm tʉ jyátyʉty. 66 Es nidʉgekyʉ ja̱ꞌa̱yʉty jyotmayꞌoꞌktʉ ko tmʉdoodʉ es ñayyajtʉʉjʉdʉ nixim niyam: “¿Ti tyunaambyʉ tadʉ uꞌunk?”, mʉt ko tʉyꞌa̱jtʉn ko Dios tʉ tkuniꞌxy tadʉ uꞌunk.
Zakariiʉs tja̱ꞌa̱ygyʉdaꞌaky ja Dios
67 Es ja Espíritʉ Santʉ dyajkajxy ja Zakariiʉs dʉꞌʉn:
68 Awdattʉ ja Nindsʉnꞌa̱jtʉm, ja Israelʉ Dyios,
jaꞌa ko tʉ myiñ ma̱ ʉdsa̱jtʉm es xyajnitsoꞌoga̱ꞌa̱nʉm.
69 Tʉ xymyoꞌoyʉm tuꞌugʉ yajpojpʉniwátspʉ ma̱ Davitʉ tyʉʉmp ꞌya̱a̱ts,
70 éxtʉm ja Dios jyʉnáñ ko kyajxy ja kyuga̱jxpʉ jékyʉp.
71 Es jyʉnáñ es xyajtsókʉm mʉt ja mʉkꞌa̱jtʉn
mʉt ʉdsa̱jtʉmʉ nmʉdsipꞌa̱jtʉm es tʉgekyʉ diꞌibʉ xyꞌaxʉkꞌijxʉm.
72 Es dʉꞌʉn xytyukꞌijxʉm ja pyaꞌꞌayoꞌon mʉt ʉdsa̱jtʉmʉ nꞌaptʉjkꞌa̱jtʉm,
ko kyaj yajja̱ꞌa̱ydyʉgóy ja wya̱ꞌa̱ts kajxyꞌátypyʉ.
73 Dios tyukwa̱ndak ja nꞌaptʉjkꞌa̱jtʉm Abra̱a̱n
74 ko kyaj ndsʉꞌk nja̱ꞌa̱m
es kyaj wiꞌix xytyuꞌunʉm nmʉdsipꞌa̱jtʉm,
es nmʉduꞌunʉm
75 ja Dios myʉjꞌa̱jtʉngyʉjxm es mʉdʉ tʉyꞌa̱jtʉn,
njikyꞌa̱jtʉm ma̱ ꞌyity tʉgekyʉ njikyꞌa̱jtʉnꞌa̱jtʉm.
76 Es ja Zakariiʉs ꞌyakjʉnáñ:
Es mijts, uꞌunk, mijts Dios Tsa̱jpótmʉdʉ kyuga̱jxpʉ
es nʉjx xyꞌawánʉdʉ ja ja̱ꞌa̱yʉty
ko myina̱ꞌa̱ñ ja Nindsʉnꞌa̱jtʉm,
77 es dyajmina̱ꞌa̱ñ ja nitsokʉn,
es tmaꞌxa̱ꞌa̱ñ ja ja̱ꞌa̱yʉ pyojpʉ.
78 Yʉꞌʉ jatánʉbʉ taadʉ ko yʉ Dios tmʉdaty ja paꞌꞌayoꞌon mʉt ʉdsa̱jtʉm
es dyajjʉgaꞌagʉt ma̱ ʉdsa̱jtʉm ja njotmayꞌa̱jtʉnꞌa̱jtʉm,
es xymyoꞌoyʉm ja xondakʉn,
79 es wyij kyajtʉt pʉ́nʉty tsʉna̱a̱ydyʉp ma̱ kootsꞌát,
éxtʉm mba̱a̱t njʉna̱ꞌa̱nʉm ꞌyawaxʉ oꞌkʉn,
es xytyuꞌumoꞌoyʉm ma̱ ja jotkujkꞌa̱jtʉn.
Dʉꞌʉn tka̱jxta̱a̱y ja Zakariiʉs.
80 Es ja Fwank yeꞌky pyejty esʉ Espíritʉ Santʉ myʉkꞌa̱jtʉnmooyʉ es ttúnʉt diꞌibʉ Dios tsyejpy, es jyikyꞌajty aamyóty pejyóty extʉ ko jyajty ja xʉʉ es dyajtsondáky es ijxy nideꞌxy tmʉga̱jxtʉ ja israelitʉ ja̱ꞌa̱yʉty.

*1:59 Ko Dios tuꞌugʉ kajxyꞌátypyʉ ttuuñ mʉdʉ Abra̱a̱n, net tꞌaneꞌemy esʉ Abra̱a̱n mʉdʉ tyʉʉmp ꞌya̱a̱ts diꞌibʉ yedyʉjk miin ja̱jttʉp, yajjutsujktuꞌudʉdʉ ja yedyʉjkꞌa̱jtʉnʉ kyopk, dʉꞌʉnʉ ijxwʉꞌʉmʉn wyʉꞌʉmʉt ko tkupʉktʉ ja kajxyꞌátypyʉ diꞌibʉ Dios tyuun mʉdʉ Abra̱a̱n. Ix Génesis 17:9-14.