19
I Pablowe dob Efeso
Amun diyo i Apolose dob Korinto, i Pablowe ménawét dob de ingéd fingé dagé taman énggumah dob Efeso. Atin diyo énggito noy de dumoy de kuyug Jesus. Brab fénénginsaa no bero mano, “Amun munur gomén, aw énggumahén i Rémogor i Tuluse dob begome?”
Séménumbul ro maro, “Enda gétiga key de ké wén i Rémogor i Tuluse.”
Atin ménénginsa man i Pablowe mano, “Ati funa kome ménfébautis?”
Séménumbul ro maro, “Ménfébautis gey bé Juane inok fégito gey i kéunur geye bé kétoro ne.”
Atin ménbéréh man Pablowe mano, “I kébautis Juane, been i nan i fégélolonone bé kégésénule i de étéw bé de sala ro. Atin bénréh Juane dob de Judio bé fatut ro munur bé étéwe gégumah gétundug de, sani Jesuse.”
Amun énggélingoo roy ni, ménfébautis ro inok fégito roy kéunur ruwe bé Kadnane Jesus. Atin ténégé Pablowe bero atin énggumah i Rémogor i Tuluse dob berowe. Atin énggésébéréh ro bé de ségiyo késébéréh énda gétiga ro de brab nuret roy kébéréh i Tuluse. Gédét ro folo bra ruwo gétéw diyo.
Bé rugay i méntéléwe gétérésang kélungonon diyo, i Pablowe démoyunén mahur dob lawie féngadafay de Judio brab ménsébéréh bé de Judio diyo. Atin toow fo émbaraw muret émféunur bero bé kéféguléw i Tuluse. Endob i de dumo bero toow fo métégas i de uléw ro, mélaw mika ro munur. Atin ménbéréh ro na tete fantag bé Agéwoy Kadnane dob téngaangay kéluhanay de étéw ménlimud. Mélaw méntékédan i Pablowe diyo brab nuwitén i kéluhanay de kuyug Jesus. Atin féntausén i kétoro ne bero dob sékuwelahane ka Tiranowe sénga fuweh. 10 Atin téménoro diyo bé ménruwowe gébélintuwa. Mélaw i kéluhanay de étéw bati dob Asia, do Judio brab do békén Judio, énggélingoo roy kébéréh i Kadnane.
I de nga Eskeba
11 Atin fénrigoy Tuluse do médoo mékégaif i Pablowe. 12 Fiyon i de munsala brab do tuwaliya nusar Pablowe, uwitén dob de déméruun atin waléy ro adi-adi brab i de saitan réménahuk dob de étéw, ménraréy ro. 13 Atin wén i do Judio démoyun magéw brab do démédél saitan réménahuk dob de étéw. Atin ténulama ro nusar i dawét i Kadnane Jesus fégédédél ro saitan. Ménbéréh ro dob de saitan maro, “Dob dawét Jesuse sani ureté Pablowe, sugué key beem méraréy.” 14 I de dumo bé de ni do lagéy réménigo bé de ni, been i de fitéw gétéw nga i ségétéwe gérotor fadi i de Judio féndawét Eskeba.
15 Endob dénawaay saitane bero mano, “Gélolo guy Jesuse brab Pablowe, éndob ati begoma nan?”
16 Tidéw béno, sénayaway lagéye bero rénahukoy saitane brab énda énggégaga ro bé ni lagéy. Atin lénubagén bero. Mélaw ménraréy ro tidéw dob lawi ne ménfali brab ménlékas ro. 17 Atin i kéluhanay de étéw bati dob Efeso, do Judio brab do békén Judio énggélingoo roy fantage bé ni. Mélaw toow ro fo ménggilak. Atin ménumanan i kébantug i dawét i Kadnane Jesus. 18 Atin médoo soy de munur bé Kristowe ménangéy dob téngaangay de étéw atin ménémayag bé de tete rigoné ro. 19 Atin i de dumo bero do béliyan nuwit roy de nusar ro do libro béliyan. Atin ténambak ro bero brab ténuwég ro dob téngaangay de étéw. Atin bénilang ro ké firoy i laga i de ni do libro, énggégumah limo folo ngibu dob karowe kurta. 20 Atin loo bé niy kélalag i kébéréh i Kadnane dob de étéw diyo, brab minut médooy de étéw munur de.
I kérimbure dob Efeso
21 Amun énggilid i de ni, ménuyot magéw i Pablowe mawét dob de gonon sakuf i de ingéd féndawét Masedonia brab Gresia mangéy Jerusalem. Brab ménbéréh i Pablowe mano, “Amuk gégumahu dob Jerusalem, fatutu so mangéy Roma.” 22 Endob fénétah Pablowey de ruwo gétéw témabangan de ro Timoteo brab Erasto mangéy Masedonia. Atin i beene ménbati na dob Asia.
23 Bé do no do gai, toow fo mégukét i de étéw dob Efeso sabaf bé Agéwoy Kadnane. 24 Diyo wén i ségétéwe lagéy fanday féndawét Demetrio, méndot médoo do étéwén rémigo do kéninontow do filak. Atin i de ni kéninontow rénigo ro loo bé lawie féngadafan bé libune tulus ro féndawét Diana, atin fébéléy ro brab gégédot ro de médoo kurta. 25 Tidéw béno, i ni fanday féndawét Demetrio ténawagén i kéluhanay de étéwén rémigo do kéninontow beroy de dumo ro na géségiléw galbék brab bénréhén dob berowe mano, “Gétiga kom i funa tome kawasa non bé ni galbék tom do rémigo kéninontow. 26 Endob énggito gomén brab énggélingoo komén i rigoné Pablowe ni. Bénréhén dob de étéw, i de tulus do rénigo tom békén kun tintu tulus. Atin médooy de étéw énggéféunurén. Békén saén dob ingéd tome ni Efeso, éndob loo soy kéluhanay de ingéd dob Asia. 27 Mélaw mébinasa keeyén i katome ni galbék sabaf bé nan kétoro, non émbéréh tete i de étéw fantag bé katome ni galbék. Brab saliyu na bé nan, tagakéy de étéw moso i lawie féngadafa tom bé libune tulus Diana. Atin been i nan i funay ménbantuge tulus Diana mékédan. Beeney féngadaféy kéluhanay de étéw dob ingéde Asia brab dob duniyae ni, éndob éndaén mosoén fégadata ro de.”
28 I de ménlimud do étéw, amun énggélingoo roy ni, toow fo ménkérit ro brab ménkes ro maro, “Toow fo ménbantug i Dianahe sani tulus tome do tidéw Efeso.” 29 Tidéw béno, rénimbur roy ingéde. Atin kenéfo roy ruwowe gétéw lagéy tidéw Masedonia ménodor bé Pablowe féndawét Gayo brab Aristarko. Atin fénagayas ro nuwit mangéy dob dakéle lawi dob adafay de ménlimud do étéw. 30 Atin i Pablowe méuyot damén mangéy so dob adafay de ménlimud ni do étéw. Endob i de dumo no munur énda fénagéw ro de. 31 Atin i de dumo bé de méguléw dob Asia sani de dumo Pablo, ménféuwit ro kébéréh nongot ro so bé békén mangéy i Pablowe dob adafay de étéw ni ménlimud. 32 Atin toow fo ménrimbur i kéluhanay de étéw ni ménlimud atin kéluhana ro mékes séségiyo-giyoy béréhé ruwe, non i kédoono ruwe énda gétiga roy funa ruwe ménsélimud. 33 I de dumo bero marok Alejandrowey funa ruwe ménsélimud non féntindég i de Judio dob adafay de étéw. Atin i Alejandrowe séniniyasa noy de étéw bé békén ro selekén inok émbéréh bé mamfil so dob berowe. 34 Endob amun énggétiga ro Judio soy beene, ménkes ro séréngan bé ménruwowe géuras maro, “Toow fo ménbantug i Dianahe, sani tulus tome do tidéw Efeso.”
35 Tidéw béno, i ségétéwe bé de méguléw bé ni ingéd, féntanékén i de étéw brab ménbéréh mano, “Do dumo gu dob Efesowe ni, i kéluhanay de étéw énggétiga ro dob Efesowe niy gonoy lawie féngadafan bé ménbantuge tulus Diana brab mékétéfuwe batéw ménlawu tidéw dob lawayo. 36 Enda i gédirung de. Mélaw kagomén mékérit taloo no rémigo gom tete bé éndae métayéw funa no. 37 Nuwit gom diniy de étéw ni fiyon fo ké énda mon ménénakaw ro dob de lawi féngadafan taloo no ménbéréh ro tete fantag bé tulus tome Diana. 38 Mélaw i Demetriowe beroy de dumo no fanday, amuk wén i téboé ro, fatut ro mangéy dob de kémukum bé fatute gai. Atin fakay témbo ro diyo. 39 Endob amuk wén nay ségiyo kétaya kom, fakay fétiyawa kom bé kéluhanay de étéw sélimud begey do odoro kom. 40 Non fakay betom i météboe bé ni késérimbur ménrigo béleewe ni. Brab énda géséliyah tom de non énda foy funa tom mérimbur.” 41 Amun énggilid bénréhén i ni, fénuleén i kéluhanay de étéw.