1 Amun énggéfégétaw geyén dob berowe, ménda gey brab méntaus gey mifar fééntang saréw dob bungéde Kos. Amun bé démoe de énggumah gey dob bungéde Rodas. Tidéw béno méntaus gey mangéy Patara. 2 Diyo énggito gey i sébaane barko mangéy Fenisia, mélaw ménda gey diyo. 3 Ménagéw gey taman énggékulaya key i bungéde Siprus, atin téménara gey saén mangéy de fingé déligdigan atin méntaus gey mangéy Siria. Atin déménunggu gey dob ingéde Tiro non féntéfad roy de médoo do uwit diyo. 4 Atin diyo énggito gey i de munur bé Kristowe, mélaw ménbati gey diyo ségéfadiyan. Atin non fénémanduoy Rémogor i Tuluse bero, féngginau roy Pablowe bé békén taus mangéy Jerusalem. 5 Endob amun énggumahén i gaiwe magéw gey, méntékédan gey dob no inged. Atin i kéluhana ruwe dénura ro begey mangéy dob barkowe, bero soy de bawag ro brab de nga ro. Atin amun énggumah gey dob dénsaane, ménlingkuwéd gey kéluhanan brab déménasal gey. 6 Amun énggilid gey démasal, ménggétaw gey. Tidéw béno, ménda geyén man dob barkowe ni, atin ménule ro so kéluhanan.

7 Atin tidéw Tiro méntaus gey magéw taman énggumah gey dob ingéde féndawét Tolemaida. Diyo énggito gey i de dumo gey munur bé Kristowe. Atin téménrén gey diyo ménségétérésangan. 8 Dob gétunduge de fuweh, méntaus gey mangéy Sesaria. Amun énggumah gey diyo, ménbati gey dob lawi i ségétéwe lagéy muret bé Fiyowe Uret fantag bé Jesuse féndawét Filipi. Beeney ségétéwe bé de fitéw gétéw ménrugayén fénémili dob Jerusalem waléy témabang. 9 Atin wén i do fot gétéw do ngaén falan kénogon do muret so bé kébéréh i Tuluse. 10 Ménfiroy gétérésang tidéw bé kégumah geye diyo, énggumah i ségétéwe lagéy tidéw Judea féndawét Agabo. Beeney sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne. 11 Tidéw béno, ménfégédét dob begeye brab éndotén i sintoro Pablowe brab nikétén i de kaan sékéy brab de kémérén brab ménbéréh mano, “Ay niy bénréh i Rémogor i Tuluse mano, ‘I gefee bé ni sintoro ikétéy de Judio dob Jerusalem loo bé ni brab atéé ro dob de étéw békén Judio.’ ”

12 Amun énggélingoo key i ni, i begeye brab de dumo gey munur diyo ménfégédaw-gédaw gey bé Pablowe bé békén damén taus mangéy Jerusalem. 13 Endob i Pablowe séménumbul mano, “Sedek kémérew gom? Kagom fébukuén begén! Fakayun féikét dob Jerusalem brab fakayun méléhu sabaf bé Kadnane Jesus.”

14 Atin énda fo génaga gey i gémélée bé Pablowe. Mélaw téménrén gey gémélé de brab ménbéréh gey makey, “Mérigo damén i kétayay Kadnane.”

15 Amun énggilid i firoye gétérésangan, téménifés gey atin méntaus gey mangéy Jerusalem. 16 Atin wén i do ménodor begey do munur bé Kristowe do tidéw Sesaria brab nuwit ro begey mangéy dob lawi i lagéye fébatio ro begey. Been i ségétéwe lagéy tidéw Siprus féndawét Mason. Beeney ségétéwe bé de toow fo énggétah do munur bé Kristowe.

17 Atin amun énggumah gey dob Jerusalem, i de dumo gey do munur bé Kristowe ménoror ro témayakuf begey. 18 Atin bé gétunduge de fuweh, i begeye Pablowe nangéy gey ténukaw i Santiagowe, sani odoroy de munur dob Jerusalem. Atin diyo soy kéluhanay de odoroy de munur bé Kristowe. 19 Amun gilid sénggifa Pablowe bero, nuretén i kéluhanay fénrigoy Tuluse de dob de békén Judio. 20 Amun énggélingoo roy ni, dénayéw roy Tuluse. Atin bénréh ro dob Pablowe maro, “Gétiga mo adih, firoy ngibuy Judiowe ménunur bé Kristowe, atin toow fo nodoro roy de kukuman tidéw dob Moisese. 21 Enggélingoo roy fantage bé kétoro me kun dob kéluhanay de Judio bati dob de ségiyo ingéd beroy de békén Judio bé békénén odoro roy de kukuma Moises. Brab bénréhém kun éndaén tulién i de nga ro taloo no odoron i adat i de Judio. 22 Ati mélaw i fatute rigoné tom? Non gélingoo ro sékoy fantage bé kégumah me dini. 23 Mélaw rigo moy ni béréhé key beem. Wén i do fot gétéw lagéy dini, réménigo ro fasad dob Tuluse loo bé adat tome do Judio. 24 Mélaw odor go bero brab amung go bé adat i kéfélinise dob adafay Tuluse. Atin sukaya mo bero bé ni kéfélinis. Tidéw béno, fétébungow ro loo bé adat tome do Judio. Mélaw fégito mo dob kéluhanay étéwe bé odoro moy kukuma Moisese, inok gétiga ro kéluhanan bé békén toow i urete fantag bé beeme. 25 Endob fantag man bé de étéw do békén Judio do ménwaléy munur bé Kristowe, sénulata key bero bé békén ro mama bé éntingayéne ténulak dob de kéninontow, taloo no mama dara, taloo no mama bé éntingayéne énda ménsumbalién, taloo no ké bigaén ro.” Been i niy bénréh ro Santiagowe dob Pablowe.

26 Mélaw dob gétunduge de fuweh, nuwit Pablowey de fot ni gétéw do lagéy brab ménfélinis ro dob adafay Tuluse loo bé adat ruwe do Judio. Tidéw béno ménahur dob lawi i Tuluse, atin fénggétiga no dob de fadi i gaiy kéfégilid i kéfélinise brab kéiray ruwe tulak bé de ni fot gétéw lagéy.

27 Amun gédétén gilid i fitéwe gétérésangan, wén i de Judio tidéw Asia énggito roy Pablowe dob lawi i Tuluse. Atin rénimbur roy de étéw ni ménlimud atin kénéfo roy Pablowe. 28 Ménkes ro maro, “Do dumo gey do Judio, tabangan gey! Been i niy étéwe démoyun magéw mangéy témoro dob kéluhanay de étéw dob séngae ingéd bé békén odoro roy kukumane tidéw dob Moisese. Brab sébanil betom do Judio brab lawi i Tuluse. Atin saliyu na bé ni, ménuwit do békén Judio mahur dob lawi i Tuluse ni. Mélaw fénwaléyén mékérésik i mékétéfuwe ni gonon.” 29 (Loo bé niy kébéréh ruwe non énggito roy ségétéwe lagéy békén Judio féndawét Trofimo tidéw Efeso ménséodor bé Pablowe mangéy Jerusalem. Atin marok nuwit Pablowe mahur dob lawi i Tuluse ni.)

30 Ménrimbur i de étéw dob Jerusalem. Atin maak dunuk i étéwe gégumah tidéw dob kéluhanay de gonon diyo. Kénéfo roy Pablowe brab génuyud ro mésut tidéw dob lawi i Tuluse. Tidéw béno, fénintu roy béngawane. 31 Amun télamané ro damén féléhuén, wén i ménangéye mélolok dob odoroy de sundalo tidéw Roma, bé mérimbur i kéluhanay étéwe dob Jerusalem. 32 Sonom so béno, i odoroy de sundalo ni, nuwitén i de sundalo no ségéta mangéy dob gonoy de étéw ni. Atin amun énggitoy de étéw ni énggumah i de sundalo beroy odoro ruwe, ténréno roy kélubag ruwe bé Pablowe. 33 Tidéw béno, i odoroy de sundalo ni, ménfégédét dob Pablowe brab kénéfoén. Atin fénikétén bé de sundalo no bé ruwowe timan sangkali. Tidéw béno fénénginsaa no bero mano, “Ati ni étéw? Ati rénigo nuwe?” 34 Atin ménkes i de étéw ni séségiyo-giyoy késumbul ruwe. Atin i odoroy de sundalo ni énda énggésobuto noy ni ménrigo non toow ro fo selekén. Mélaw fénuwitén i Pablowe bé de sundalo no mangéy dob kutae. 35 Amun énggumah ron dob géday kutae, nénat i de sundaloy Pablowe non bé kékérit i de étéw ni. 36 Ménfuray i de étéw ni mékes maro, “Féléhu gom!”

37 Amun gédét ron féahurén dob kuta i de sundalo ni, ménbéréh i Pablowe dob odoroy de sundalo ni mano, “Aw fakay gésébéréhu beem?”

Atin séménumbul i odoroy de sundalo ni mano, “Aw gétigan go wayo sébéréh Griego? 38 Makuk beemey étéwe tidéw Egipto méngganay bé késétibohe bé de gémamak kukuman. Atin ménanangguwit fot ngibu do méméléhu do étéwén brab ménangéy ro bati dob gonone énda i do étéw de bati.”

39 Séménumbul i Pablowe mano, “I begéne, ségétéwu Judio tidéw Tarsus dob Silisia, sani ménbantuge ingéd. Aw fakay so dob beeme ké gébéréhu dob de étéw ni?”

40 Atin ténungkas i odoroy de sundalo ni. Mélaw téménindég i Pablowe dob gédane brab séniniyasa noy de étéw bé fétanék ro. Amun méntanék ronén, ménbéréh i Pablowe dob Hebreowe, sani késébéréh i de Judio.