|  | Chapter 1 | 
| 1 |  Az Úrnak igéje, a mely lőn Jóelhez, a Petuel fiához. | 
| 2 |  Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében? | 
| 3 |  Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek. | 
| 4 |  A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette  a hernyó. | 
| 5 |  Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól! | 
| 6 |  Mert egy nép jött fel az én földemre,  erős és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné. | 
| 7 |  Pusztává tette szőlőmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai. | 
| 8 |  Keseregj, mint a szűz, a ki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért. | 
| 9 |  Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak  a papok, az Úrnak szolgái. | 
| 10 |  Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt  a must; kiapadt az olaj. | 
| 11 |  Szégyenüljetek meg, ti szántóvetők; jajgassatok szőlőművesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mező aratása! | 
| 12 |  Elszáradt a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája  kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül. | 
| 13 |  Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jőjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott  az étel- és italáldozat Isteneteknek házától. | 
| 14 |  Szenteljetek  bőjtöt, hirdessetek gyűlést; gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz. | 
| 15 |  Jaj ez a nap!  Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól. | 
| 16 |  Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?! | 
| 17 |  Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök; mert kiaszott a gabona. | 
| 18 |  Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelőjük; bűnhődnek még a juhnyájak is! | 
| 19 |  Hozzád kiáltok Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és  láng perzselte le a mező minden fáját. | 
| 20 |  A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait. |