1Masterén dini péshwáyá cha Estipáná jost kort: “Bárén, é tohmat rást ant?” 2Estipáná passaw dát: “Oo pet o brátán! Delgósh kanét:
Ebráhémay bárawá
“Porshawkatén Hodá, hamá wahdá may bonpirok Ebráhémay démá záher but ke á angat Baynolnahrayná at o Harráná jahmenend nabutagat. 3Gón áiá gwashti: ‘Wati sardhagár o ráj o kawmá bell o hamá molká beraw ke man tará péshia dárán.’ 4Áiá Kaldániáni molk yalah dát o Harráná shot. Cha petay marká o rand, Hodáyá á cha ódá hamé molká áwort ke annun shomá neshtagét. 5Edá, Hodáyá áiárá hech mirás o melkat nadát, yak bechillé zemini ham nadát, bale labzi kort ke áiay nasl o padréch é sardhagáray hodábonda bit. Hodáyá é habar hamá wahdá kort ke Ebráhémá angat chokk néstat. 6Gón áiá chosh gwashti: ‘Tai chokk o óbádag anchén molkéá ke áyáni watig naent, darámad o bégánaga bant o tán chársad sálá, degaráni chérdastiá golám o béezzat kanaga bant.’ 7Chosh ham gwashti: ‘Hamá kawm ke áyán wati golám o chérdasta kant, man áyán sezá dayán. Padá cha á molká dara káyant o hamé jágahá maná parastesha kanant.’ 8Hodáyá gón Ebráhémá ahd o karáré bast ke áiay nesháni mardénchokkáni sonnat kanag ent. Paméshká, wahdé Ebráhémá Eshákén chokk but, hashtomi róchá sonnati kort. Hamé dhawlá Esháká wati chokk Ákub o Ákubá wati dwázdahén chokk, ke may kawmay kabilaháni bonpirok ant, sonnat kortant.
Issopay bárawá
9“Ákubay chokk, gón wati brátén Issopá pa hasadd o konnat kaptant. Brátán Issop goláméay dhawlá bahá kort o Mesrá barag but, bale Hodá Issopay hamráh at o 10cha sajjahén sakki o sórián rakkénti. Hodáyá á, haminchok láheki o zánt o zánag dát ke Mesray bádsháh, Perawnay mehr o ehtebári pa wat katthet o Perawná á wati sarjamén molk o melkatay kármaster kort. 11Randá sajjahén Mesr o Kanáná dhokkálé kapt ke cha áiá mardomán mazanén sakki o sóri raset o may pet o pirénán hech ward o waráké nabut. 12Wahdé Ákubá zánt ke Mesrá dán o gandoma rasit, may pet o piroki awali bará pa ward o warákay gerag o áragá hamódá ráh dátant. 13Á, domi randá ham Mesrá shotant o é randá Issopá watá gón wati brátán paddar o pajjárók kort. Perawn ham Issopay kawm o kothomay bárawá sahig but. 14Gorhá Issopá pa wati pet Ákubá kolaw ráh dát ke á gón wati sarjamén kahól o hándáná ke haptád o panch mardom atant, beladdhit o Mesrá byayt. 15É dhawlá, Ákub Mesrá shot o hamódá á o may pet o pirok bérán butant. 16Áyáni jón cha ódá árag o Shekémay shahrá, hamá kabrá kall kanag butant ke Ebráhémá cha Hámóray chokkán pa chizzé zarrá bahá geptagat.
17“Wahdé gón Ebráhémá, Hodáay dátagén kawlay sarjam bayagay wahd nazzik but, Mesrá may mardom báz géshter butant. 18Á wahdá, Mesray bádsháh degaré but o Issopay bárawá hecchi nazánt. 19Áiá may kawm rad dát o répént, may pirénáni sará báz zolm o zóráki perrént o hojj kortant ke wati nonnokén chokkán, cha lógán dhanná dawr bedayant ke bemerant.
Mussáyá beger tán Solaymáná
20“Hamé wahdá, Mussá pédá but. Á báz sharrang o dhawldárén chokké at. Tán say máhá wati pet o mátay lógá rost o rodómi kort. 21Wahdé dhanná éresh kort, Mesray bádsháh Perawnay jeneká zort o wati jenday chokkay dhawlá ródént o mazan kort. 22Mussáyá Mesriáni sajjahén zánt o zántkári dar bort o pa kerdár o goptárá twánmandén mardé but.
23“Chel sáli ke but, é pegr o hayálá kapt ke gón wati Bani Esráili brátán gendok bekant. 24Wahdé disti cha áyán yakkéay sará, Mesrié zóráki kanagá ent, Esráiliay démpánii kort o béray geragá, á Mesrii jat o kosht. 25Mussáyá wati delá anchosh hayál kort ke áiay Esráili brát balkén sarpad bebant ke pa áyáni rakkénagá, Hodá áiá kár bandagá ent, bale Esráili sarpad nabutant.
26“É dega róchá anágat, áiá do Esráili watmánwatá merh o jangá dist. Mussá pa áyáni gisshénag o tepák kanagá démá kenzet o gwashti: ‘Oo mardán! Shomá watbrát ét, chiá yakdegará táwánbára kanét?!’ 27Bale hamá ke wati hammolkiay sará zóráki kanagá at, Mussái yak némagé télánk dát o gwashti: ‘Tará kayá may sará hákem o kázi kortag? 28Bárén, hamá dhawlá ke taw zi á Mesri kosht, mani koshagá ham lákártaget?’ 29Gón é habaray eshkonagá, Mussá cha á molká dar átk o Midyánay sardhagárá darándhéh but. Hamódá áiá do mardénchokk but.
30“Chel sálá rand, Sináay kóhay gyábáná, préshtagé bon geptagén dhólokéay ásay shahmáni tahá pa Mussáyá paddar but. 31Cha é nedáragay gendagá, Mussá hayrán o habakkah mant. Wahdé pa eshiay géshter cháragá nazzikter shot, Hodáwanday tawári é dhawlá eshkot: 32‘Man tai pet o pirok Ebráhém, Eshák o Ákubay Hodá án.’ Mussá cha torsá larzagá lagget o áiá tahm o joryat nakort á némagá bechárit. 33Hodáwandá gwasht: ‘Wati swásán dar kan, é jágah ke taw óshtátagay, pákén jágahé. 34Man Mesray sardhagárá wati mardománi sakki o sóri distagant, áyáni peryát o zári eshkotagant, pa áyáni rakkénag o ázát kanagá ér átkagán. Byá, nun man tará padá Mesrá rawána dayán.’
35“Esráilián Mussá namannetagat o gwashtagatesh: ‘Tará kayá may sará hákem o kázi kortag?’ Nun Hodáyá hamá Mussá bon geptagén dhólokay boná préshtagé pésh dásht. É dhawlá, áyáni hákem o rakkénók kort o Mesrá ráhi dát. 36Hamá at ke cha Mesrá Esráiliáni dar áyagay rahshón but. Hamáiá, Mesr o Sohrzeray tayábá o tán chel sálá gyábánán mójezah o ajabbatén nesháni pésha dásht. 37Hamé Mussá at ke gón Bani Esráilián gwashti: ‘Hodá cha shomay brátáni nyámá pa shomá, mani dhawlén paygambaré gechéna kant.’38É hamá Mussá at ke gón préshtagá hór, may pet o pirokáni mocchiá gyábáná gón at. Préshtagá Sináay kóhay sará gón áiá trán kort o Mussáyá hamódá Hodáay zend bakshókén habar geptant tán áyán pa má sar bekant.
39“Bale may pet o pirok, pa Mussáay mannagá razá naatant. Cha áiá poshtesh kort o namannet o delesh pa Mesrá bast. 40Áyán, gón Háruná gwasht: ‘Pa má anchén hodá besách ke may rahbariá bekanant. É Mussá, ke márá cha Mesrá dar áyagay ráhi pésh dáshtag, áiá ché butag, má nazánén.’ 41Áyán gwaskpaymén yak boté jórh kort o pa wati jórh kortagén botay sharapá, korbánig o shádehi o shádkámi kort. 42Bale Hodáyá wati dém cha áyán tarrént o yalah dátant, bell ke nun máh o róch o estárán parastesh bekanant, hamá dhawlá ke Nabiáni Ketábán nebeshtah ent: ‘Oo Esráilián! Shomá tán chel sálá mán gyábánán pa man hayrát o korbánig kortagat? 43Na! Shomá “Molukay tambu” o wati hodá “Ripánay estár” baddhá bastagant, hamá bot ke shomá pa parasteshá addh kortagatant. Paméshká man shomárá cha Bábelay sardhagárá hamá dastá, jaláwatan o darándhéha kanán.’
44“Gyábáná ‘Sháhediay tambu’ may pet o pirokán gón at o hamá paymá addh kanag butagat ke Hodáyá Mussá sój dátagat, bezán hamá nemunahay dhawlá ke áiá distagat. 45É hamá tambu at ke may pirénán cha wati bonpirokán rasetagat o Yushahay kamáshi o sarókiá, may pet o pirokán gón wat hamá wahdá áwort ke é molkesh gept o Hodáyá á dega kawm áyáni chammáni démá galléntant o tán Dáuday wahdá, á tambu hamé molká at. 46Dáudá, Hodáay wasshén wáhag o rahmat gón at o lótheti pa Ákubay Hodáyá jágah o hankéné addh bekant, 47bale é Solaymán at ke pa Hodáyá lógé addhi kort. 48Albat, borzén arshay Hodá bani ádamay addh kortagén lógán jágaha nakant, anchosh ke nabiá gwashtag: 49‘Hodáwanda gwashit:
51“Oo sarkash o mánmayátkén mardomán! Shomay del o gósh sonnat kanag nabutagant. Wati pet o pirénáni dhawlá, shomá ham modám Hodáay Pákén Ruhay helápá óshtét. 52Kojám paygambar shomay pet o pirénán ázár nadátag? Shomay pet o pirénán tantaná hamá paygambar ham koshtant ke áyán á ‘Pák o Nékénay’ áyagay péshgói kortagat. Nun shomá áiay jenday dróhók o hónig ét. 53Shomá hamá ét ke préshtagán pa shomá Sharyat áwort, bale hechbar namannet o Sharyatay sará káró nakort.”
Estipánay sengsár kanag
54Gón Estipánay habaráni eshkonagá, á sakk zahr geptant o pa áiá dantán gadróshagá laggetant. 55Bale Estipáná, ke cha Hodáay Pákén Ruhá sarréch at, ásmánay némagá cháret, gón Hodáay shán o shawkatay gendagá, Issái dist ke Hodáay rástén némagá óshtátag. 56Gwashti: “Ásmáná pach gendagá án o Ensánay Chokk, Hodáay rástén némagá óshtátag.” 57Áyán gón é habaráni eshkonagá, wati gósh band kortant o kukkáresh kort. Randá, sajjahén hamshawr butant o Estipánay sará hamlah o oroshesh bort. 58Kasshán kanán, cha shahrá dhann, dar kort o sengsár kanagesh bendát kort. Hamá mardomán ke áiay sará drógén sháhedi dátagat, wati shál o kabáh cha gwará dar kort o Shául námén mardéay kerrá ér kortant. 59Hamá wahdá ke Estipáná sengsár kanagá atant, Estipán dwá kanáná gwashagá at: “Oo Hodáwandén Issá! Pa mani nadrigén sáhay zuragá razámand bátay.” 60Randá, Estipán kóndhán kapt o pa borztawári gwashti: “Oo Hodáwand! Eshán pa é gonáhá mayárbár makan.” Gón hamé habaráni gwashagá, sáhi dát.
*7:367:36 Sohrzer hamá jágah ent ke wahdé Esráili cha Mesrá dar átkant, áyáni démá daryá at o poshtá Perawnay lashkar pédák at. Hodáyá pa áyáni rakkénagá hamé jágahá daryá hoshk kort o ráh pach kort (Dargwaz 13:17–15:21). Bázén zántkáré gwashit ke maróchigén Suéz Kánálay nazziká ent.
‡7:517:51 Mánmayátk, bezán hamá ke kassá namannit.
§7:517:51 Edá sonnat kanagay máná ruháni ent, bezán pa á mardomán kármarz kanaga bit ke Hodáay habarána nazurant.
*7:527:52 Dróhók, bezán hamá ke wati hamráhá rada dant o bahá kant.
†7:567:56 Dányál nabiá é pernám pa yak hastiéá kár bastag ke á cha ásmáná kayt. Issá Masihá é pernám pa wat zortag tán mardom bezánant ke á cha ásmáná átkag o hamá wádah dátagén Masih ent.
7:24 Démpáni, bezán wati rakkénagay johd. Arabi o Pársiá “defá'”.
7:29 Darándhéh, bezán jaláwatan.
7:30 Dhólok, bezán gyábáni konthagi jarré ke polli espét ant.
7:31 Nedárag, bezán sayl, tamáshá.
7:36 Sohrzer hamá jágah ent ke wahdé Esráili cha Mesrá dar átkant, áyáni démá daryá at o poshtá Perawnay lashkar pédák at. Hodáyá pa áyáni rakkénagá hamé jágahá daryá hoshk kort o ráh pach kort (Dargwaz 13:17–15:21). Bázén zántkáré gwashit ke maróchigén Suéz Kánálay nazziká ent.
7:36 Tayáb, bezán daryáay kerr, sáhel.
7:37 Sharyatay Domi Rahband, bahr 18, band 15.
7:43 Tambu, bezán haymah, gedán.
7:44 Sháhediay tambu, gedáné at ke Bani Esráilián Mussáay zamánagá gón Hodáay hokmá jórhéntagat o hamódá Hodáesh parastesh kortag.
7:50 Eshayá Nabiay Ketáb 66:2.
7:51 Mánmayátk, bezán hamá ke kassá namannit.
7:51 Edá sonnat kanagay máná ruháni ent, bezán pa á mardomán kármarz kanaga bit ke Hodáay habarána nazurant.
7:52 Dróhók, bezán hamá ke wati hamráhá rada dant o bahá kant.
7:56 Dányál nabiá é pernám pa yak hastiéá kár bastag ke á cha ásmáná kayt. Issá Masihá é pernám pa wat zortag tán mardom bezánant ke á cha ásmáná átkag o hamá wádah dátagén Masih ent.